2011. november 3., csütörtök

Házi tökös-mákos chia magos süti

1 éves lett a NYERS KONYHA blog:)

Olyan jó, hogy elkezdtem ezt a blogot. Sokszor nézegetem a képeket, és most érzem igazán, hogy noha gyorsan elszaladt egy év, de azért elég sok minden történt, és rengeteg nyers finomságot ettem!:) Megtapasztalhattam, sok- sok változást. Amikor abbahagytam a hús evést, már az is hatalmas testi- lelki könnyedséget jelentett, és amikor elkezdtem  nagy százalékban nyersen táplálkozni, az maga volt a szárnyalás! Most is van olyan, hogy elcsábulok, vagy pillanatnyilag egyszerűbbnek érzem, ha eszek valami főttet, de ahogy megeszem a szervezetem már jelez, fáradt, álmos, erőtlen lesz és az emésztésem is belassul...
A nyers ételektől szebb, puhább, tisztább lett a bőröm, javult az emésztésem, nyugodtabb és békésebb lettem. Több az energiám, vágyom a mozgást. El is kezdtem rendszeresen sportolni, futok, zumbázok, edzőterembe járok, igaz  már mozgás nélkül is fogytam, és beállt egy ideális testsúly. Aminek külön örülök, hogy köszönhetően ennek az életmódnak új embereket ismerhettem meg , barátokat szerezhettem ! Egy év, még úgy érzem, hogy az elején járok, ez még csak a kezdet, és tudom, hogy annyi minden vár még rám, és kíváncsian várom a folytatást, a változást, a fejlődést....



Házi tökös-mákos chia magos süti:

Alap:
130 gramm napraforgó ( 1 csésze)
100 gramm mandula ( 1 csésze)
10 datolya
fahéj
szegfűszeg
reszelt citromhéj ( 2 citromé)
130 gramm sütőtök
ha nem elég édes, méz

Hozzávalókat aprítógépben eldolgozzuk, majd kicsi csatos tortaformába nyomkodjuk. Erre jön a mákos krém.

Mákhab:

5 evőkanál mák (őrölt)
1 evőkanál méz
2 evőkanál chia mag
1 evőkanál útifűmaghéj
1 banán
1 avokádó
fél citrom leve


Aprítógépben, vagy turmixgépben krémesre keverjük, majd a tortára kenjük.

A sütit szeletelt datolyaszilvával és gránátalmával díszítettem. Fogyasztás előtt hűtőben pihentettem.





8 megjegyzés:

Pfiszterné Nagy Erika írta...

Gratulálok az 1 éves kitartó,lendületes,mindíg meg-megújló nyersételes blogodhoz! Én is élvezettel nézem a szép színes oldalaidat,ami az egyéniségedet hűen tükrözi. Ezt valóban folytatnod kell jól érzed,még sok embernek adj erőt,kedvet,mutass kitartást, szerettesd meg az "élő" ételeket, mert egyre jobban lesz szükség erre az életmódra.
Sok szeretettel blogger társadtól,aki szintén 1 éve gondolkozik hasonlóan.
Az ez alkalomra készült ünnepi tortád pedig igen szép, és különleges lett!

Sütő Mónika írta...

Köszönöm a kedves, szeretetteljes mondatokat, annyira jól esett, simogatta a lelkemet, hogy még meg is könnyeztem...örülök, hogy ilyen társakkal haladhatok az úton, köszönöm, az ösztönzést, a figyelmet és a szeretetet! :)

Elmira írta...

Kedves Mónika,csodálatosan szép sütemény! (Még a tányér is egy műremek) Csak csatlakozni tudok az előttem szólóhoz:-) Gratulálok és csak így tovább!!! Elmira

Sütő Mónika írta...

Kedves Elmira, köszönöm szépen! Örülök, ha néha Te is benézel " hozzám"... :)
Szeretettel Mónika

SzászErika írta...

Hát én ezt a bejegyzést elkerültem, de a 8 napba még beleférek így sok sok jó receptet kívánok, nem kis hátsó szándékkal ::)) Sok és egyre több követővel!!! Néha azt gondolom, hogy ez az internetes világ elgépiesíti a kapcsolatokat, de ha nem így lenne soha nem ismertelek volna meg, ami külön öröm számomra !!!

Sütő Mónika írta...

:)Köszönöm!
Igen, olyan jó, hogy megismerhettelek, bár olyan, mint ha életek óta ismernélek...azért néha jó személyesen is találkozni, én készülök Joanhoz, ugye Te is! Mehetnénk együtt....pussz

SzászErika írta...

Készülni készülök, de a novemberit már átírta a családom ((:: Sok időmet elvesz most havonta az 5 napos MET tanfolyam így alig van szabad hétvégém. Akkor meg jön valamelyik, vagy mindegyik gyerek családostul. Most a november utolsó vasárnapján tartjuk EMMA Névnapját. Ne haragudj!! Esetleg Zolihoz tudnál csatlakozni, úgy emlékszem ő Gazdagrétről megy, nagyon közel van Budaőrshöz.

Sütő Mónika írta...

Ugyan, értem én, a család a legfontosabb,a hétvége nálunk is erről szól, annak meg igazán örülök, hogy ennyire szereted a MET -et:-) Ha Te nem, hát én se! Várom a csodát!:D